Egy cégvezető általában nem adatokból szenved hiányt.
Van Google Analytics, Google Ads, Facebook- vagy Instagram-hirdetéskezelő, ügyfélkezelő rendszer, számlázóprogram, webshop, Excel-táblázat és még néhány olyan rendszer, amelyben fontos információk találhatók.
A probléma általában az, hogy ezek az adatok külön-külön léteznek és nem lehet egyben értelmezni.
A Google Ads megmutatja, hány kattintás és konverzió érkezett. A Meta Ads beszámol az elérésekről és érdeklődőkről. A Google Analytics megmutatja, hogyan viselkedtek a látogatók a weboldalon. A CRM vagy az ügyviteli rendszer pedig tartalmazza, hogy végül ki lett valódi ügyfél, és mekkora bevételt termelt.
Ezekből külön-külön sok információt kapunk, de a cégvezető legfontosabb kérdése gyakran továbbra is megválaszolatlan marad:
Melyik marketingcsatorna hozta ténylegesen a bevételt?
Sok adat, kevés válasz
A vezető nem feltétlenül arra kíváncsi, hogy hány kattintás érkezett egy kampányból.
Azt szeretné tudni:
- melyik kampányból lett valódi ügyfél,
- melyik csatorna hozta a legtöbb bevételt,
- hol túl magas az ügyfélszerzési költség,
- melyik hirdetésre érdemes többet költeni,
- melyik kampány látszik sikeresnek, de valójában nem termel eredményt.
Ezekre a kérdésekre sok esetben nem lehet egyetlen rendszerben választ kapni, hiszen több platformon futhatnak kampányok: Google, Meta, TikTok, LinkedIn.
A marketingrendszer látja a hirdetést és a kattintást, de nem feltétlenül tudja, hogy az érdeklődőből később fizető ügyfél lett-e. Az ügyviteli rendszer látja a bevételt, de nem tudja, hogy az ügyfél eredetileg Google-hirdetésből, Facebookról, organikus keresésből vagy ajánlásból érkezett.
A döntéshez szükséges információk tehát megvannak, csak nincsenek összekapcsolva.
A napi vezetői probléma
Így rendszeresen ugyan abba a problémába futunk.
A vezető hetente vagy havonta több különböző riportot néz meg. Megnyitja a Google Ads felületét, utána a Meta hirdetéskezelőt, majd az Analytics riportjait. Elkér egy Excel-táblázatot a marketingestől vagy a pénzügytől, végül pedig megpróbálja fejben összerakni a teljes képet.
A különböző rendszerek azonban sokszor eltérő számokat mutatnak.
Az egyik rendszer 30 konverziót jelez, a másik csak 18-at. A hirdetési felületen sikeresnek látszik egy kampány, miközben a CRM-ben alig található hozzá valódi értékesítés. Két különböző marketingcsatorna pedig akár ugyanazt az ügyfelet is saját eredményként könyvelheti el.
A vezetőnek ilyenkor nemcsak az adatok értelmezésével kell foglalkoznia. Azt is el kell döntenie, hogy melyik számnak higgyen.
Milyen döntéseket nehezít meg a széttagolt adat?
Amikor nincs egységes információ, több fontos üzleti döntés is bizonytalanná válik.
Nem látható egyértelműen, hogy melyik csatornára érdemes több költségvetést helyezni. Nem derül ki, mely kampányok hozzák a legértékesebb ügyfeleket, és melyek csak sok érdeklődőt termelnek alacsony bevétellel.
Az sem biztos, hogy a legtöbb érdeklődőt hozó kampány a legjobb kampány.
Előfordulhat például, hogy:
- a Google Ads kevesebb érdeklődőt hoz, de azok nagyobb arányban vásárolnak
- a Meta Ads sok olcsó érdeklődőt termel, de közülük kevesen lesznek ügyfelek
- az organikus keresésből érkező látogatók ritkábban jelentkeznek, de magasabb bevételt hoznak
- egy kampány sok foglalást generál, de az ügyfelek jelentős része nem jelenik meg
- egy hirdetés jó konverziós számokat mutat, de a kapcsolódó bevétel alacsony
Ezeket az összefüggéseket a különálló riportok ritkán mutatják meg.
Nem újabb dashboardra van szükség
A megoldás nem feltétlenül egy újabb látványos grafikon vagy egy újabb riport elkészítése.
A legfontosabb, hogy meghatározni, hogy milyen üzleti kérdésekre szeretnénk választ kapni.
- Mennyibe kerül egy valódi, fizető ügyfél megszerzése?
- Melyik csatorna hozza a legnagyobb bevételt?
- Mely kampányok térülnek meg?
- Mely ügyféltípusok a legértékesebbek?
- Melyik hónapban, napszakban vagy kampányidőszakban érkeznek a legjobb ügyfelek?
- Hol vesznek el az érdeklődők a jelentkezés és a vásárlás között?
Csak ezután érdemes összekötni azokat az adatforrásokat, amelyek szükségesek a válaszokhoz.
Hogyan működik egy egységes döntéstámogató rendszer?
Egy jól felépített rendszer egy helyre gyűjti a különböző üzleti adatokat.
Ide bekerülhetnek például:
- a Google Ads kampányadatai
- a Meta Ads hirdetési adatai
- a Google Analytics weboldaladatai
- a Google Search Console keresési adatai
- a CRM-ben található érdeklődők és ügyfelek
- a webshop rendelései, vagy foglalások
- a számlázási vagy ügyviteli rendszer bevételi adatai
Az adatokat ezután egységesíteni kell.
Ugyanazt a dátumot, kampányt, ügyfelet vagy értékesítést a különböző rendszerek eltérően tárolhatják. A döntéstámogató rendszer feladata nemcsak az adatok összegyűjtése, hanem azok ellenőrzése, tisztítása és összekapcsolása is.
A folyamat végén a vezető nem különálló marketingmutatókat lát, hanem üzleti összefüggéseket.
Például:
Google Ads → weboldali érdeklődő → időpontfoglalás → megjelent ügyfél → tényleges bevétel
Ez már nem pusztán marketingriport, hanem döntéstámogatás.
Mit nyer vele a cégvezető?
Az egyik legfontosabb eredmény az időmegtakarítás.
Nem kell több rendszerből manuálisan összegyűjteni a számokat, Excel-táblázatokat másolni és különböző riportokat összehasonlítani.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a vezető gyorsabban és magabiztosabban dönthet. Láthatja a fenti üzleti kérdésekre a válaszokat.